#4. Könyvkirándulás: Amy Kathleen Ryan - Ragyogás
17:36:00Sziasztok!
Most viszont... nem régiben fejeztem be Amy Kathleen Ryan Ragyogás című sorozatának első részét, a Ragyogást és annyira elnyerte a szívemet, hogy egyből be is került a kedvenc könyveim közé. Azóta már a második részt, a Szikrát olvasom és hasonló érzéseket táplálok aziránt is, szóval esélyes, hogy fog érkezni arról a kis csodáról is bejegyzés.
Viszont még az elsőnél tartunk, úgyhogy a valódi értékelés előtt jöjjön egy kis információ a könyvről.
A Ragyogás című könyv a Ragyogás sorozat első kötete, amely hazánkban 2012-ben jelent meg a Maxim kiadó által, Sóvágó Katalin fordításában. A könyvet körülbelül háromezer forintért lehet megvásárolni.
Ezek mellett a könyvnek van egy trailere, amit IDE kattintva tekinthettek meg. [Moly adatlap]
Az elején összegezve van a tartalom is, de ez jelezve is van, hogy hol van az eleje és a kezdete, szóval, ha valaki nem akarja azt elolvasni, akkor nyugodtan át tudja ugrani.
Tehát már a fülszövegből megtudhatjuk, hogy a történet egy űrhajón játszódik, ami már alapból ad egy sajátos világot és hangulatot a könyvnek.
TARTALOM
Hirtelen, amikor elkezdtem az olvasást és illetve már csak a fülszövegen is átrágtam magam Az Útvesztő jutott eszembe, hiszen ott is hasonló volt a probléma abból a szempontból, hogy a Föld kiégett és egy csapat gyerek szükséges ahhoz, hogy újra lehessen élni. De körülbelül ennyi is a hasonlóság, hiszen itt a gyerekek célja az, hogy benépesítsenek majd egy új bolygót.
Tehát két hajót indítottak el annak idején a Földről de nem egy időben, így az egyik hajó az Új Látóhatár sokkal előrébb jár. Viszont egy nap az Epyrean legénysége észreveszi, hogy a másik hajó lassított és elég közel jutott hozzájuk.
Természetesen senki nem érti, hogy miért lassítottak - valóban nagy rejtély az egész elég sokáig. Aztán egyszer csak megtámadják a hajót és összes lányt elviszik, miközben rengeteg embert lemészárolnak. Itt kezdődik el igazán a történet.
A lányokat barátságos környezet fogadja, vagyis inkább az emberek barátságosak és próbálják elhitetni a lányokkal, hogy mindaz, ami történt csupán az ő érdekükben történt és azért, hogy megvédjék őket. Ezt körülbelül mindenki el is hiszi, kivéve három lányt, köztük a legidősebbet Waverlyt. Kételkednek mindenben, ami körülöttük folyik és sokkal hamarabb észreveszik az előre szőtt terveket, amik ellen próbálnak tenni.
Az Új Látóhatár vezetője Anne Mather, akit vakon követ az összes ember a fedélzeten és a lányok szívébe is belopja magát. Waverly viszont átlát az asszonyon és tudja, hogy cseppet sem olyan békések a szándékai, mint ahogyan azt előadja.
Ez hamarosan be is bizonyosodik, hiszen a lányokat elszakítják egymástól, különböző családokhoz osszák ki őket és még rosszabb dolgokat is tesznek az idősebbekkel.
Időközben megtudhatjuk, hogy az Új Látóhatáron nem termékenyek az asszonyok, ez pedig az Epyrean kapitányának a hibája.
És végül ki is bújik a szög a zsákból, hiszen Waverly és a többi idősebb lány megtudja, hogy azért hozták őket a hajóra, hogy az ő termékeny petesejtjeiket beültessék a nem termékeny asszonyokba, akik ezáltal teherbe esnek és így születhetnek gyerekek az Új Látóhatáron is.
Eközben Waverly hatalmas hazugságokon kapja a hajó vezetőjét, hiszen kiderül, hogy az Epyrean még mindig közlekedik, tehát nem halt meg mindenki, illetve sok felnőttet tartanak fogságban otthonából, többek között az anyját is.
Így a három lány - Waverly, Sarah és Samantha - kieszelnek egy tervet, amivel ők is megszökhetnek illetve a szüleiket is ki tudják szabadítani. Nekik sikerül is megszökniük, viszont Waverly nem tudja kiszabadítani szüleiket, ami miatt nagyon sokan hibáztatják.
Viszont miután megmenekülnek sikeresen haza is érnek, ahol szembesülniük kell azzal, hogy egy felnőtt sincs, vagy akik vannak, azok is nagyon betegek. Ez az egyik eseményszála a történetnek.
Hiszen a másikon fut az Empyreanen maradt fiú gyerekek élete is, akiknek meg kell birkózniuk nagyon sok mindennel az életben maradásért. Kieran az ideiglenes vezető, hiszen ő volt a kapitány kinevezett utódja is lévén, hogy ő a legidősebb fiú a hajón. Ám pozíciójával nem mindenki ért egyet, ezért fellázadnak ellene - még azok után is, hogy megmentette a szülőket, akik még a fedélzeten voltak. Tehát, fellázadnak ellene és börtönbe dobják, ahol éheztetik és arra kényszerítik, hogy valljon be olyan dolgokat, amik nem igazak, de Kieran erre nem hajlandó. Ezután sikerül elérnie, hogy tárgyalást követeljenek a fedélzeti fiúk, ami során Seth - az ideiglenes vezető - rátámad, ezáltal pedig bebizonyosodik, hogy Seth nem megfelelő a feladatra, így újból Kieran lesz vezető.
TARTALOM VÉGE
Nem fejezi ki teljesen az érzéseimet, ha azt mondom, hogy nagyon tetszett, Attól független, hogy gyerekek a főszereplők ezt nem érezni annyira, hiszen hatalmas felelősséget vállalnak magukra, ami miatt muszáj felnőttként viselkedniük. Így csak akkor érzékeljük a korukat, amikor éppen említik.
Nagyon tetszett, hogy két szálon futottak az események és, hogy ez szépen volt megoldva, nem pedig úgy, hogy fejezetenként ugráltak.
Izgalmas könyv, mindig történik valami, ezáltal egy percre nem lehet olvasás közben unatkozni. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy én például szívfájdalomként vagy éppen úgy éltem meg egyes pillanatokat, mintha velem történtek volna meg. Vagyis az érzelem leírások nagyon hitelesek voltak.
Izgalmas könyv, mindig történik valami, ezáltal egy percre nem lehet olvasás közben unatkozni. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy én például szívfájdalomként vagy éppen úgy éltem meg egyes pillanatokat, mintha velem történtek volna meg. Vagyis az érzelem leírások nagyon hitelesek voltak.
És ismét.. ahhoz képest, hogy gyerekek a főszereplők nagyon komoly témákat érint a történet, mint például a meddőséget, a szaporodást illetve a vallást is, ami különösen nagy szerepet kap.
Komoly tartalma van a könyvnek, de mégsem nehéz olvasmány. És igen fontos üzenetet is hordoz, amiből nekünk is tanulnunk kellene: ne éljünk vissza hatalmunkkal és ne higgyünk mindenkinek és mindenkiben, aki a szépet mutatja, mert lehet, hogy az egész személyiség egy hatalmas hazugság.
Én nagyon szerettem és már nagyon kíváncsian vártam a folytatást is, amiben - megsúgom előre -, hogy egyáltalán nem csalódtam eddig.
A szereplőket is mind egytől egyig szerettem, hiszen mindegyiknek megvolt a saját maga személyisége, karaktere és bája, hiába volt esetleg negatív szereplő.
Waverly volt azt hiszem a kedvencem. Szimpatikus volt, hogy mennyire éretten viselkedett, amikor azt várták el tőle és, hogy próbált mindenkire vigyázni. Emellett viszont folyamatosan törte azon a fejét, hogyan segítsen egyszerre mindenkin. Tetszett, hogy mennyire talpraesett volt és, hogy nem félt szembeszegülni a felnőttekkel, miközben ő maga valóban még csak gyerek volt. Az egyik legszimpatikusabb tulajdonsága viszont az volt, hogy nem olyan lány volt, aki megbújik a barátja mögött - hiszen Kieran a szerelme - és nem bólogat mindenre, amit a fiú mond, hanem van saját véleménye, amit ki is nyilvánít még akkor is, ha az nem éppen a fiú mellett szól.
Kieran az elején számomra nagyon szimpatikus személyiség volt és igazából az utolsó oldalakig az is maradt, hiszen akármennyire félt és akármennyire nem értett mindenhez teljesen, próbált mindenhol helyt állni, bátran viselkedni és lelket önteni a többiekbe még akkor is, ha azok nem éppen hittek benne vagy ellene voltak.
Seth már a kezdetektől fogva nagyon nem volt a kedvencem. Erőszakos, hataloméhes és minden lében kanál embernek tűnt nekem még akkor is, ha okos volt és segíteni is tudott. Nagyon visszataszító dolog volt, ahogyan a kicsikkel bánt és, ahogy ok nélkül börtönbe vetette Kierant, majd meg is akarta ölni.
A másik szereplő, akinek azért elég jelentőségteljes szerepe volt az Anne Mather, akit egy részben utáltam is és egy részben meg is értettem. Utáltam azért, ahogyan hazudozott és kihasználta a lányokat. Viszont megértem, hogy az, amit tett a legénységének boldogságát szolgálta. Viszont az tény, hogy sokkal békésebb és sokkal normálisabb módszerrel is elérhette volna a célját.
Lassacskán már a felénél járok a második kötetnek és előre elárulok annyit, hogy a karakterekkel kapcsolatban a véleményem merőben más lesz, mint itt.
Viszont, kíváncsi vagyok a ti véleményeitekre is, ha már olvastátok ezt a könyvet. Szóval nyugodtan osszátok meg velem kommentben, nektek hogy tetszett és, hogy ki volt a kedvencetek.
További szép napot!
2 megjegyzés
Szia!
VálaszTörlésNagyon örültem, amikor megláttam, hogy erről a könyvről fogsz írni, mert nekem is nagy kedvencem, és kíváncsi lettem a véleményedre.
Engem is lenyűgözött az, hogy ennyire sokféke témát boncolgat, valamiért sokkal könnyedebbnek hittem, bár lehet, hogy csak a borító vezetett félre, ami eléggé kislányosra, meseszerűre sikeredett. De nem csalódtam, mert tényleg ezekkel együtt volt érdekes a könyv.
A karakterekről alkotott véleményeddel is egyet értek, Kierant és Waverlyt csak csodálni lehet. És Seth... hát nekem sem volt a szívem csücske ebben a részben (ellenben a másodikban... *-*), de nem utáltam kifejezetten. Igen, olyan, amilyen, egy tuskó, de nagyon sajnáltam, hiszen ő odaadóan szerette az apját, aki viszont, a legszebben szólva is, leszarta. És így, ezzel együtt kicsit megértettem a viselkedését. Anne Mathert pedig imádtam, bár általában nagy kedvenceim a gonoszok. :D
Nagyon várom, hogy a másodikról is írj, remélem, abban már neked is szimpatikusabb Seth. :D Megsúgom, hogy nekem az egy iciripicirit jobban tetszett, egyrészt a szereplők lettek másabbak, azaz sokkal izgalmasabbak, másrészt szerintem sokkal pörgősebb volt.
Maffia
Szia Maffia!
TörlésElőször is köszi a hosszú és tartalmas kommentet! :)
Örülök, hogy nem csak én vagyok az, akit ennyire megfogott a könyv. A borító szerintem egyébként mindegyik kötetnél el lett egy picit szúrva vagy, hogy is mondjam. Nem igazán tükrözi a történet komolyságát és témáját. De azt hiszem ettől igazán el lehet tekinteni - vagyis én el tudtam, mert kárpótol az iszonyat jó sztori.
Ez a bejegyzés rögtön az után lett megírva, hogy elolvastam a történetet, csak időhiány miatt később lett megosztva. Viszont azóta már befejeztem az egész trilógiát, szóval biztosíthatlak róla, hogy a véleményem a szereplőkkel kapcsolatban merőben megváltozott, arról nem is beszélve, hogy Seth lett életem szerelme - valamelyest. :D
Igazából Mathernek is megvolt a maga bája, mint ahogy azt említettem a szereplők értékelésének az elején, de annyira bosszantott ez a túlzott kedvessége néha és, hogy sokszor én sem tudtam eldönteni, hogy most tényleg igazat mond-e vagy hazudik.
Köszönöm még egyszer a kommentet és a második résznél is várlak. Kíváncsi vagyok szintén a véleményedre - ugyanígy picit bővebben. :)
Öleléésem.